Kln trtnet
2008.04.10. 21:11
1.rsz
Stt hideg jszaka volt. Zuhogott az es a szabadban. Az es cseppek monoton egyenletes kopogssal verdtek az ablak vegnek.
Forgoldtam gyamban. Nem szerettem soha az ess napokat. Valahol a tvolbl mennydrgs hallatszott, majd nemsokra kvette a villmls. Felltem. Az ablakokon szt voltak hzva a fggnyk. Nem rtettem mrt fekszem. Hiszen mr nem ember vagyok, hanem egy az jszaka teremtmnyei kzl.
Felkeltem s odastltam a szekrnyhez. Kivettem egy jstt hossz ruht. Felvettem. Nzegettem magam egy darabig a tkrben nem mintha lttam volna valamit csak gy megszoksbl, majd belebjtam a hozz tartoz cipbe s kilptem a szobmbl.
Csend volt. Ilyenkor nem sokan tartzkodtak a vrban. Lestltam a lpcskn a hallba. Magamra tertettem egy kendt s kilptem az esbe. A knyvtr fel vettem az irnyt. Mire trtem az don vaskapu el jcskn megztam. Szitkozdtam is, hogy mirt nem lehet a vrral egybe pteni, de a hatalmas ptmny lttn elakadt a llegzetem. Belptem a kapun.
Vgig stltam a folyoskon. A knyvek mellett kzben cspgtt a ruhmbl a vz. A leghts terem vgn meglltam. Leemeltem a falrl egy fklyt, majd egy gomb megnyomsval kinyitottam a titkos ajtt.
Igazn kzel voltam clom elrshez. Lestltam a lpcsn. Vigyznom kellett. A lpcs csszs volt, a falak tele mohkkal. Lassan lertem az aljra.
Kt r llta utamat. Felmutattam anym dolgozszobjbl vett paprt. Az rk arrbb lltak s az ajt feltrult.
Belptem rajta. Kezemben lv fklyt a falra helyeztem. A szoba kzepn egy emelvnyen egy knyv llt. Odastltam. A bortn a vmprok jelkpe dszelgett. Az letjelkulcs. Kezemet vgig hztam a vonaln, majd feltttem a knyvet.
Az els oldal hinyzott, mintha kitptk volna. A kvetkez oldalra lapoztam. Vrs betkkel volt a lap kzepre rva, Krnikk.
Elkezdtem olvasni. Br amit a knyv tartalmazott az trtnelem volt minden vmpr trtnelme. Ebbl a knyvbl minden klnnak volt egy pldnya. A Krnikba minden kln belerta az lett. De engem rdekelt, mi lehetett egykoron az skkel. Mirt lettnk azok akik vagyunk.
Feltttem a knyvet azon az oldalon, de nem brtam beleolvasni. Inkbb klnunk trtnetnek az elejre lapoztam, s ahogy anymtl hallottam annak idejn olvasni kezdtem.
|